Szamizdat kiadók a Kádár korszakban - karpaty/seo GitHub Wiki

A szamizdat jelentése, eredete

A szamizdat eredeti jelentése "önkiadás", saját kiadás, magánkiadás. Az orosz nyelvhasználatban jelent meg a szovjet érában a goszizdat (állami kiadás) összetétel mintájára és az annak ellenében, a cenzúrahatóság engedélye nélkül megjelentetett kiadványokat jelentette. Az orosz nyelvben szokásos a rövidített szóalakokból képzett összetétel, jelen esetben az izdat az izdatyelsztvo (kiadó), a gosz a gosszudarszvennoje (állami) rövidítése, a "szam" önmagában is értelmes: egyedül, egymagam, "ön-". Később a kifejezés elterjedt, átszivárgott más nyelvekbe, és általában a keleti blokk lágyabb-szigorúbb diktatúráiban jelentette az illegális könyv- és lapkiadást, szórólapozást. A szamizdatok sikeres terjesztésének nagy jelentősége volt a fennálló rendszerek bomlasztásában, a hivatalos csatornákon megszűrt-fennakadt hírek és eszmék terjesztésében.

A magyar szamizdat kiadók

a szamizdat beszélő A legismertebb magyar szamizdat-kiadvány a Beszélő volt, de az 1980-as években, főleg a második felében, a Kádár-korszak felpuhulása idején megszaporodott a független kiadók száma. A hanyatló rendszer hatóságai ekkor már egyre enerváltabban léptek fel ezek ellen, inkább csak zaklatták (házkutatás, kiadványok elkobzása, bekísérés a rendőrségre, pénzbírságok) a szamizdatosokat. Ugyanígy a tüntetések (pl. a március 25-i és október 23-i megemlékezések) is egyre ritkábban vontak maguk után atrocitásokat. Ma már persze sokan sok mindenre másképpen emlékeznek, utólag az ellenállók száma mindig növekedésnek indul...

Néhány a Kádár-korszak legismertebb szamizdat-kiadói közül, a teljesség igénye nélkül: ABC Független Kiadó, Áramlat Független Kiadó, Artéria Kiadó, Elsötétítés Kiadó, Magyar Szabadsajtó Kiadó, Katalizátor Iroda, Magyar Figyelő, Magyar Március Kiadó, Alulnézet Kiadó, SZETA, Inconnu Csoport. Ezekről a műhelyekről és az illegális sajtóról számos belső információt megtudhatunk egy személyes visszaemlékezésből, amelyet a szerző első szám egyes személyben ad elő az akkori események aktív részvevőjeként és kiadói emberként. Olvashatunk Demszkyről és a legendás Krassó Györgyről is.

Viszonyok a szamizdatos társaságban

Bár nagyon nehéz megítélni, de becslésem szerint kb. 300-400-an lehettünk szamizdatosok. Ebbe beleértem a tényleges nyomtatási, kötési, kiadási tevékenységet végzőket, a szerzőket és azokat is, akik nemcsak saját „fogyasztásra” vettek át szamizdatokat, hanem terjesztették, tehát másoknak, ismerősöknek vagy kevésbé ismerősöknek is adtak el kiadványokat. Főleg budapestiek voltunk. Vidékiek is voltak, de azokkal ritkábban, rendszertelenül találkoztunk. Ennyi emberről nem vállalok teljes képet alkotni. Alapvetően a saját szempontomból írom le a dolgokat, azt, hogy én hogyan láttam a kapcsolataimat másokkal.

Először is voltak azok, akikkel csak ritkábban, nem rendszeresen találkoztam. Ilyenek voltak például a Beszélő folyóirat szerkesztői, vagy az Égtájak Között-et készítők. A kapcsolatom ezekkel az emberekkel konkrét, tárgyszerű volt. Volt például valami közös, elvégzendő feladat, kinyomtatandó anyag stb. Ezeket rendben megbeszéltük, és mindenki a megbeszéltek szerint elvégezte a dolgát.

Demszky Gáborral nagyon sűrűn találkoztam, legalább hetente egyszer. Vele voltak közös kiadványaim. Megbeszéltük a dolgokat, és aztán mind a ketten elvégeztük, amit megbeszéltünk. Rendben ment minden. Az egymás közötti viszonyunkra szinte mindenkivel ez volt a jellemző.

Külön megemlíteném Krassó Györgyöt. Krassó érdekes életmódot folytatott. Általában éjjel volt fent, egész délelőtt aludt, és nagyjából a délután második felében kelt fel. Ha valaki délután 1-2 óra felé látogatta meg, az neki még túl korán volt. Minden vendégéhez ez volt a szokásos első kérdése: „Kávé, tea, alkohol?” Így kérdezte meg, hogy mivel kínálhatja meg a vendéget. Ez a három szó a vendégei körében szólás-mondássá vált.

Krassó mindig, mindenhonnan elkésett. Egyik alkalommal nagyon a lelkére kötöttem, hogy ne késsen el a találkozónkról, mert nekem utána tovább kellett mennem egy másik találkozóra. Jellemző, hogy ő még ekkor is elkésett! Ezek ellenére kedveltem őt. Állandóan sietett, rengeteget dohányzott. Gondolom, ezek is közrejátszottak abban, hogy szívbeteg volt, és sajnos, korán meghalt.

Végül megemlítem a szűkebb társaságomat, akikkel a leggyakrabban voltam együtt. A kb. 20 fős, hozzám legközelebb álló társaság a közvetlen segítőtársaim, valamint a Katalizátor Iroda kiadó és az Inconnu szamizdatos művészeti csoport tagjaiból állt. Ők körülbelül 20 és 25 év közötti fiatalok voltak. Nagyon sokat voltunk együtt, gyakran tartottunk házibulikat, és jártunk koncertekre.

Az egyik legemlékezetesebb „buli” ha jól emlékszem, 1986 szilvesztere volt. Körülbelül 200-an voltunk Krassónál. A társaság összetételéről elmondanám, hogy természetesen nem ismertem mindenkit. Hozzánk, a kifejezett szamizdatosokhoz sok kívülálló fiatal csatlakozott ezen a szilveszter éjszakán a buli kedvéért. Bár akkor sem mobiltelefon, sem internet nem volt, a városi fiatalok mégis megneszelték a várható nagy buli hírét, és nagyon sokan jöttek el Krassó és a szamizdatosok bulijára.

Krassó talán a 3. emeleten lakott. A lakás természetesen teljesen tele volt emberekkel, de annál sokkal többen voltunk! Akkor éjjel még a ház lépcsőháza is tele volt velünk. Emlékezetes, nagy „kaland” volt!

Beszélő a rendszerváltás után

A korábban szamizdatkiadványként megjelenő és ekként terjesztett, sokszor elkobzott Beszélőről még tudni kell, hogy nem szűnt meg a rendszerváltás után, előbb engedélyezett és ingen népszerű hetilappá vált, majd egyfajta "elit" folyóirattá alakult, elég kevesen olvassák. Nem sokkal a rendszerváltás után 3 vaskos kötetben kiadták a Beszélő hőskorának minden anyagát.

Meglepő módon Magyarországon 2017-ben újra megjelent a szamizdat. Miután az Orbán rendszer gyakorlatilag felszámolta a szabad nyomtatott sajtót és mivel a lakosságnak az a rétege, amelyik nem tájékozódik az internetről, az szinte csak a kormánypropagandát támogató orgánumokból tájékozódhat, ezért szükségessé vált egy új szamizdatújság megjelentetése és terjesztése. Hivatkozások: